A "Mi" és a "Másik" utalás a modern társadalomtudományi antropológiát keletkezésétől kezdve meghatározó feladatra, nevezetesen a kutató és a vele szemben álló 'idegen' közötti távolság áthidalásának a tudományos megértés keretei között végrehajtott kísérletére. Kutatási tárgyát tekintve az eredetileg a nem európai kultúra "bennszülöttjeinek" tanulmányozására szakosodott tudásterület az elmúlt másfél évszázadban jelentős átalakuláson ment keresztül. Ma a modern szociokulturális antropológia tekintélyes múlttal, szerteágazó alkalmazási területekkel, összetett elméleti és módszertani palettával rendelkező sikeres társadalomtudomány. Jelen elemzés céljai egyszerűek. Szeretné az olvasót bevezetni abba a jól érthető tudománytörténeti folyamatba, amelynek eredményeként napjainkra az antropológia egy bonyolult transz- és interdiszciplináris jellemvonásokat felvonultató egyetemes tudományterületté fejlődött. Méghozzá olyan tudományterületté, amelynek általános ismerettárgya, a szociokulturális "Másik" (az 'idegen') önmagában is igen sokat tanulmányozott, valamint vitatott jelenség, és nem csak az antropológiában, de a társtudományokban is. BICZÓ GÁBOR (1968-) a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a GyGyK Társadalomtudományi Tanszékének vezetője. Tudományos munkássága során az etnikai együttélési helyzetek vizsgálatával, asszimilációkutatással, a szociokulturális antropológia történetével, valamint ennek keretei között filozófiai és alkalmazott antropológiai témákkal foglalkozik, továbbá az utóbbi években a magyarországi perifériális közösségek integrációjának gyakorlati társadalomtudományi összefüggéseit tanulmányozza.
