Cs. Szabó László (1905–1984) otthonosan mozog az európai történések útvesztőjében, biztos léptekkel vezeti olvasóját a háborgó kontinens labirintusában, bármennyire otthontalan is a világ a művek felölelte időszakban: 1937 és 1939 között. Doveri átkelés, Magyar néző, Fegyveres Európa – e három mű került egymás mellé életműsorozatunk legújabb válogatásában, a keletkezés kronológiája és a történeti szükségszerűség logikája mentén. „Nyugat-európai helyzetkép”, „Napló az európai válságról”, „Útinaplók” – olvassuk a kötetek alcímét, hol tárgyilagos műfajleírásként, hol nyugtalanító jóslatként.
Cs. Szabó világában páratlan finomsággal vegyül egymásba a kétezer éves európai kultúra közösségi értékféltése és a személyes sors folytonos önreflexiója. Nemzetkarakterológiái korkifejezőek, asszociációi bravúrosak, következtetései – a történelem azóta rájuk került hiteles pecsétjével – tűpontosak és húsbavágók. Az esszé számára ismét kényszer, a szellemi önvédelem egyetlen releváns formája.
A kötetnek önértékén felül kivételes erénye – és egyben szomorú sajátja – folytonos aktualitása.
