A Diyabakirban ügyvédként dolgozó főhőshöz egy éjjel teljesen váratlanul becsönget huszonöt éve nem látott édesapja. Az apa, Heves Ali a hangszeres énekmondók ősi anatóliai hagyományának még élő képviselője. Fia gyermekkorában is alig-alig látta, szülei még kiskorában elváltak, emlékezetében egy szégyellnivaló, állandóan csak a hangszere és az ének bűvöletében élő apaként élt. Most, hogy újra feltűnik az életében, ugyanaz a kép tárul szeme elé, mint sok-sok évvel ezelőtt: egyetlen holmija, vagyona hangszere, a háromhúros baglama, valamint ütött-kopott kis bőröndje.
Amikor a főhős szembesül vele, hogy apja haldoklik, és valószínűleg azért jött el hozzá, hogy utoljára lássa őt, nincs szíve útnak ereszteni, inkább hirtelen elhatározással eldönti, hogy elviszi Kars városába, Az énekmondók ünnepére. Ezzel kezdetét veszi közös útjuk Kelet-Anatólia tájain keresztül.
