Kalkuttai Szent Teréz anyát az egész világ ismerte és csodálta, már életében szentnek tekintették rendkívüli hitéért, önfeláldozó szeretetéért és a legszegényebbek között végzett állhatatos munkájáért. Világi és egyházi elöljárók is elismerték Istennek szentelt odaadását, hiszen 1979-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat, 2006. szeptember 4-én pedig a katolikus egyház szentté avatta.
Jelen kötet francia pap-írója, Jean-Michel Di Falco sem tudta kivonni magát a szerzetesnővér hatása alól, mélyen megérintette őt Teréz anya személyes útjának összetettsége és lelki életének gazdagsága. Római találkozásuk napjától fogva többet akart megtudni róla, a médiából ismert személyen túl fel akarta fedezni a hús-vér embert. Szimpátia és hitbeli közösség alakult ki kettejük között, s mindez hozzásegítette, hogy egy különleges életutat tárjon fel, mely méltán állít emléket eme különleges asszonynak.
A szerző szerint Teréz anya egyedülvalóságát az adja, hogy a humanitárius munkát nem a humanitárius munkáért végezte, mint ahogyan a jótékonyságot sem a jótékonyságért. Nem kizárólag a fizikai szenvedés, a lepra vagy az éhség ellen küzdött, hanem minden erejével harcolt a lelki lepra ellen is, amelyben az emberiség jó része szenved.
A kötet megdöbbentő és felkavaró életrajz egy olyan asszonyról, aki kiemelkedett évszázadából, s aki az akarat és imádság erejével rendkívüli tetteket hajtott végre, tapinthatóvá téve ezáltal számunkra is a hit csodáit.
